Padlófűtés fogyasztása, előnyei

ELEKTROMOS PADLÓFŰTÉS FOGYASZTÁSA, ELŐNYEI, HÁTRÁNYAI

Padlófűtés fogyasztása

Helyesen méretezett padlófűtéseknél általában a tapasztalatok és visszajelzések szerint rendszer a fűtési idényben 5-5,5 órát működik effektíven naponta.

Ez a szám, azaz a helyesen méretezett elektromos fűtések napi átlagos üzemideje például a norvég fűtőpaneleknél 7-8 óra körül van. Itt a segítség a kisebb fogyasztáshoz a padlófűtés sugárzó fűtés jellege. Azaz itt a létrejött hőérzet a konvekciós fűtéssel szemben akár 3-4 C fokkal is jobb lehet. Tehát a termosztátot jóval lejjebb „tekerhetjük”, mint egyéb fűtések esetében.

Még mindig sokan azt hiszik, illetve úgy számolják egy elektromos fűtés fogyasztását, hogy a berakott teljesítményt megszorozzák egy napi villanyfogyasztás számításához 24 órával. Így bizony elég horribilis számok jönnek ki. Elfelejtik, hogy bizony az elektromos padlófűtés is helyiségenkénti precíz vezérléssel működik, mint a többi elektromos fűtés!

padlófűtés fogyasztása

A termosztát a beállított hőmérsékleten tartja folyamatosan ki- és bekapcsolva a rendszert. Teszi ezt úgy, hogy fűtéskor kicsit túlfűt (max. 0,5 C fokkal), ekkor kikapcsol és a beállított hőmérséklet alatt picivel pedig ismét bekapcsol. A bekapcsolt állapot 24 óra alatti összesített ideje a fenti napi üzemidő!

Ez nyilván attól is függ, hogy az adott helyiségbe milyen teljesítményű szőnyeget sikerült lerakni, illetve ez hogyan aránylik a helyiség valós fűtési teljesítmény szükségletéhez, azaz lehet kevesebb és több is. A fenti adatból számítható a megközelítő és várható fogyasztási adat akár kWh-ban is.

Példa egy szoba fogyasztására, mennyi is lehet majd a villanyszámla?

Egy 11 m2-es normál hőszigetelésű szobába használjunk 8 m2 150W/m2 teljesítményű fűtőszőnyeget. A lerakott teljesítmény 1200W, azaz 1,2 kW. 5 órai működéssel számolva napi 5 óra x 1,2 = 6 kWh energia felhasználást kapunk, mely kb. 220.-Ft/nap.

Teljes fűtési idényre (6 hónap – 180 nap) ez kb. 40.000.-Ft fogyasztás. (180 x 220.-). Ha a szokásos átalánydíjas költséget nézzük, akkor a havi átalány: 40.000.-/12 = 3.330.-Ft (bruttó).

Azaz ha villanyszámla erre a szobára átalánydíjasan ennyi, akkor egy kisebb (átlagos) 55 m2 méretű lakás havi rezsije nagyjából ötször ennyi, azaz kb. 17.000.-Ft/hó.

„Túl” jól hőszigetelt pl. passzív közeli házaknál és lakásoknál már inkább az okoz általában problémát, hogy az épület kis hőleadása miatt alig kell fűteni, azaz alig megy a padlófűtés. Viszont mivel alig megy, a sokak által megkívánt meleg padló érzete igen hamar elmúlik a puffer hatás ellenére is, és bizony az a nap nagy részében szoba hőmérsékletű lesz.

Lehet természetesen kisebb teljesítményű – 100W/m2 – fűtőszőnyeget használni, így növelhető az üzemidő.

Vagy ha ilyenkor pedig (fűtőkábelnél) túlságosan széthúzzuk a kábeleket egymástól, hogy kis teljesítményű legyen a fűtés, a „vonalas ” fűtésérzet csapdájába eshetünk. Alkalmazzunk ilyenkor kis teljesítményű fűtőkábelt, 6 vagy 10W/m fajlagos teljesítményűrt!


Padlófűtés előnyei egyszerűen:

  • 99,9 %-os hatásfokkal működik
  • Nincs karbantartási költség, hosszú élettartam
  • Egyszerűen, gyorsan beszerelhető
  • Helyigénye minimális, nem foglal helyet a berendezés elől
  • Fagyra nem érzékeny
  • Nem szárít, nem párásít, nincs füstje, fénye
  • Működése tiszta, zajtalan és pormentes
  • Energiatakarékos
elektromos padlófűtés fogyasztása, fűtési módja
Padlófűtés fűtési mechanizmusa

Padlófűtésrendszerek előnyei a hagyományos (radiátoros) rendszerekhez képest

Nemcsak az elektromos, hanem a csöves (vizes) rendszerek is kellemesebb komfortérzetet adnak a radiátoros rendszerekhez képest.

Mivel a padlófűtés (ha csöves, ha elektromos) nagyrészt sugárzó (infra) fűtés, ezért az infrafűtések legtöbb jó tulajdonságával rendelkeznek.

– nem, nem lebegtetik a port ellentétben a radiátoros rendszerekkel, amik folyamatos mozgásban tartják a levegőt és a port a konvekciós fűtés miatt

– a padlófűtés fogyasztása  mindig gazdaságosabb, mint a többi fűtésrendszeré, hiszen a jobb hőérzetünk miatt lejjebb állíthatjuk a termosztátot a szobában

– gazdaságosabb azért is, mert nem fűtjük feleslegesen a mennyezet alatti levegőt (a levegő hőmérsékletének rétegződése (hőeloszlása) a padlófűtésnél közel azonos, míg a konvekciós fűtésnél nagyon komoly eltérést tapasztalunk).

Egy 3 m belmagasságú lakásban ha a termosztát magasságában a hőfok 22 Cfok, padlófűtésnél  a mennyezet alatt 24, radiátorosnál akár 28-30 fokot is mérhetünk.

 Központi fűtéses csöves rendszerek és elektromos padlófűtés

A padlófűtés hőleadásának vannak korlátai. Állandó tartózkodásra szolgáló helyiségekben 23-28°C maximális felületi hőmérséklet alkalmazható, mert ennél magasabb hőmérséklet esetén az emberek talpát érő hőhatás kellemetlen érzést, egészségügyi problémákat eredményez. (visszér-problémák pl.)

Óvodákban, bölcsődékben a max. felületi hőmérséklet 24°C , fürdőszobákban max. 29°C, uszodai kövezetnél max. 32°C engedhető meg. Ritkább csőfektetéssel, alacsonyabb vízhőmérséklettel alacsonyabb padlóhőmérséklet és hőleadás választható, sűrűbb csövekkel, magasabb vízhőmérséklettel pedig nagyobb értékek.

Emellett a padlófűtés rendszer kialakítását úgy kell megtervezni, hogy a ház hőleadásának megfelelő hőenergiát a rendszer le is tudja adni!

Fenti tényezők figyelembe vételéhez rendkívül komoly tervezés és vezérlés szükséges, és van amit csak nagyon komoly beruházással tudunk elérni (helyiségenkénti vezérelhetőség)

Hogyan is néz ez ki egy elektromos rendszernél?

Egyszerűség mindenek felett! A padlófűtés előnyei közül az egyik legfontosabb.

Tehát először kiválasztjuk a ház hőtechnikai tulajdonságainak megfelelő teljesítményű fűtést (pl. 100W/m2 teljesítményű fűtőszőnyeget), azt pár óra alatt lerakva összekötjük egy padlószenzoros termosztáttal, melyen csak beállítjuk a maximális padló hőmérsékletet, amit szeretnénk, valamint az elvárt szobahőmérsékletet és innen már kész is!

Elfeledhetjük a vizes rendszer hőcserélőjét, a termosztatikus (motoros) szelepet, a szobánkénti fűtéseknél a csőelzáró szelepek tekergetését, hogy pl. a nappaliban lévő termosztárhoz képest a szobákban is az elvárt hőmérsékletet kapjuk!

Tehát a csöves padlófűtésrendszernél jóval kisebb beruházás és munkaigénnyel nagyságrenddel jobban és helyiségenként vezérelhető (ne feledjük a WIFI távoli elérés lehetőségét sem), teljesen karbantartásmentes, megújuló energiával kiszolgálható rendszert kapunk, akár 10-15 év garanciával.

elektromos padlófűtés előnyei
BVF elektromos fűtőszőnyeg hidegburkolat alatt

Tévhitek az elektromos padlófűtésekről

  1. „Az infra fűtőfilm minden padlóburkoló típushoz jó”

Jellemzően azon cégek szlogenje, akik csak az eladásra és nem a minőségi padlófűtés kialakítására törekszenek. Az infra fűtőfilmes rendszerek ugyanúgy nem alkalmasak parketta, szőnyeg, stb. alatti padlófűtés kialakítására, mint a hagyományos vizes rendszerek. (ilyen burkolatokkal leszigeteljük a fűtést!!)

Csak olyan burkolatot használjunk, ami bármilyen padlófűtéshez megfelelő!!

  1. „Mindegy, hogy milyen a fűtőfilm teljesítménye”

Azon cégek használják, akik csak nagy teljesítményű fűtőfilmet forgalmaznak – jellemzően 200-220W/m2-es teljesítményűt – , ami valójában csak mennyezetfűtésre alkalmas.

A korrekt teljesítményű fűtőfilm általában nem lépi túl a 150W/m2-t, ami nagyjából megegyezik a hagyományos csöves-vizes rendszerű padlófűtés teljesítményével.

Minél nagyobb a teljesítmény, annál rövidebb ideig működik, hogy a szükséges mennyiségű hőt közölje környezetével. Így egy A+ kategóriájú házban már alig működne és nem élvezhetjük a meleg padló előnyeit.

  1. „A padlófűtés lebegteti a port”

A legáltalánosabb tévhit a padlófűtésekkel kapcsolatban a „por lebegtetése” melynek alapját a 90-es évek végéig alkalmazott hőszigetelés nélküli épületek padlófűtése alakított ki, hiszen nagyon nagy hőmennyiség bevitelére volt szükség, így a padló is magas hőmérsékleten üzemelt.
A mai építések és a hőszigeteléssel egybekötött felújítások javítottak az épületek energiaigényén így napjainkban kizárólag alacsony hőmérsékletű padlófűtések kerülnek kivitelezésre. Tekintve, hogy a padló és a mennyezet hőmérséklete kis differenciát mutat így minimális a légmozgás a helyiségekben a por nem emelkedik fel.
Világszerte egészségügyi intézményekben ezen okokból felületfűtéseket (padló-, fal- és mennyezetfűtés) használnak, hogy steril pormentes körülményeket biztosítsanak.

Így ez sem valós hátrány, a padlófűtés előnyei között pont ez az egyik, hogy nem keveri a port és szennyeződéseket a levegőben, mint a konvekciós fűtés.